Miután kiderült, hogy áldott állapotban vagyok, felhívtam a szülész orvosomat, akinél az első két gyermekemet is szültem Dr. Juhász Alpár Gábort a debreceni Klinika szerintem legjobb orvosát. Megbeszéltünk mindent, emlékezett rám. Ez azért jó érzés. 🙂 Azt ajánlotta, hogy mivel elmúltam már 36 éves, menjek el genetikai vizsgálatra, biztos ami biztos. Megadott egy genetikai orvos nevét és számát, és elmondta az instrukciókat. Másnap fel is hívtam az orvost, ifj. dr. Orosz Lászlót. Készséges volt, elmondta, hogy várjuk meg a 10 + hetet, és utána hová kell menni. A megadott időpontban megjelentünk a debreceni Klinikán (innentől már csak Klinikának hívom). Be kellett mondani, hogy Orosz doktorhoz jöttem, és már nyíltak is az ajtók. Először UH-t csináltak, hogy élő-e a magzatom, mikor erről megbizonyosodtak, akkor le kellett menni a laborba, ahol levették a véremet. Minden rendben ment. A doki elmondta, hogy 2 hét múlva csörögjek, és akkor megbeszéljük a továbbiakat.
Eltelt a két hét is, telefonáltam. Adott egy időpontot, amikor majd Nyíregyházára kell menni a saját magánrendelőbe ahol megcsinálják a genetikai UH-t, és megbeszéljük a vizsgálati eredményeket. Nem csűröm-csavarom a szót, megjelentünk Nyíregyházán. Bementünk a férjemmel az UH-ra. Az orvos mindent megnézett, mutatott mindent. Mi egy tökéletes kisbabát láttunk, és ő is ezt mondta róla. Orrcsont rendben, tarkóredő rendben, vesék tökéletesek, az áramlás szintén tökéletes, szóval a babával minden rendben. Az orvos ki is mondta: “egészséges szép baba”. Boldogok voltunk. Aztán jött a fekete leves. Leültetett minket és közölte, hogy hát bizony az UH nem 100%, és hiába látunk mindent rendben ha az anyai vérből vett minta meg azt mondja, hogy valami van. Mutogatta az eredményeimet, és azt mondta, hogy a szabad ß-HCG (1,595 MoM az eredményem) 160 %-al több mint amennyi lehetne. Ez lehet nekem májfunkció zavar miatt (gyerekkoromban beazonosították nálam a Gilbert kórt), vagy azért ilyen magas mert a baba Down kóros. Leforrázott minket. Közölte, hogy 1/77-hez aránya annak, hogy beteg a baba. Ő három lehetőséget ajánl.
- Megyünk tovább, és megcsináltatjuk a 160 000 Ft-os további vizsgálatot, de most abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a cég aki végzi, most akciót tart és csak 80 000 Ft-ot kell fizetni érte.
- Másnap reggel bemegyünk a Klinikára, és pikk-pakk megcsinálja a CVS-t azaz Korionboholy mintavételt.
- Maradunk az UH-nál és 18 hetesen visszamegyünk, és ha akkor minden rendben lesz, akkor megnyugodhatunk. Talán.
Gondoljuk át, és telefonáljunk. Egész úton nem szóltunk egymáshoz. Én tudom, hogy minden rendben, de a férfiak be tudnak pánikolni. Megbeszéltük, hogy akkor az első verziót választjuk. Másnap reggel felhívtam az orvost. Elmondtam ki vagyok, és miért hívtam, és, hogy az első verziót választjuk. Azt mondta, hogy ne haragudjak, de fogalma sincs arról ki vagyok, mert hát tegnap neki 25 betege volt, és nem várhatom el, hogy mégis emlékezzen rám. Még nem válaszolt vissza a CÉG, hogy megy már-e az akció vagy majd csak jövő héttől, telefonáljak már dél után, és akkor már valószínű tudni fogja. Kicsit fura volt, de hát sebaj. Ahhoz képest, hogy tegnap még fixre mondta az árat, ma már a CÉG-et kell megkérdezni? Mindegy. Délután megint felhívtam. Bemutatkoztam, elmondtam miért hívom. Azt mondta, hogy ne haragudjak, de fogalma sincs ki vagyok, és miért telefonálok. Leesett az állam. Rákérdeztem, hogy kivel beszélek, amikor bemutatkozott. A doki volt, és reggel óta elfelejtet. Kérdeztem, hogy akkor sikerült-e beszélni a CÉG-gel. Azt mondta még nem, telefonáljak már 4 óra után.
Eljött a 4 óra, telefonáltam. Bemutatkoztam, és elmondtam neki, ki vagyok, honnan telefonálok, és, hogy sikerült-e a CÉG-et felhívni. Jött a kérdés: “milyen CÉG-et?” és ne haragudjak már de fogalma sincs ki vagyok. Ez már több mint röhejes. Azt mondta, hogy nem sikerült beszélni a CÉG-gel, de telefonáljak már másnap reggel, de ha nekem annyira fontos a vizsgálat, csináltassam meg a 160 000 Ft-ért, mert az most tuti. Dühösen elköszöntem, és letettem a telefont. Ránéztem a férjemre, és közöltem, hogy ennyi, nem tovább, nem megyek ehhez vissza keresek egy genetikust, és megtárgyalom vele. Akkor jutott eszébe a férjemnek, hogy neki van egy ismerőse, akinek van genetikus orvos ismerőse. Felhívtuk, ő nagyon rendes volt, és megígérte, hogy felhívja a genetikust, és beszél vele. 10 perc sem telt bele, hívott minket, hogy az ismerőse megadja a számát, és hívjuk már este 9 után, és megbeszélünk vele mindent.
Így is tettünk. Este 9-kor telefonáltunk neki. Eszméletlenül rendes volt, kérdezte az eredményeimet, az előzményeinket, és elmondott mindent amit tudnunk kell. Azt mondta, hogy bár szerinte az eredményeim teljesen jók, sőt, de mivel 1/77-hez arányt hoztak ki Down kórra, ő azt ajánlja, hogy inkább csináltassuk meg a CVS-t, ő segít mindenbe, menjünk el Budapestre a Bajcsy-Zsilinszki kórházba kedden vagy csütörtökön a genetikai tanácsadásra, és akkor mindent átbeszélünk. Mi így is tettünk.
folyt.köv.
Puszi: Menzi
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: